Rikki édesanyja

  Rikki szokásosan kelt otthon. A napfény besütött a szobájába. És egy szép fekete toppon állt meg. Amin egy nyúl volt. Műanyag kövekből kirakva. És hozzá a piros felsője. A napfény ment tovább és egy térdnadrágon állt meg. Ami szintén fekete volt. A mi sellőnknek tetszett. Ezért eldöntötte ezeket veszi föl. De előtte elment fürödni. Szokás szerint kádba. Legalább sellőként nem tanyál el. Igaz átváltozik, de kényelmesebb.

-Rikki! Gyere már ki. Elkésel az iskolából.

-Megyek apa!

 Megtörölközött és megszárítkozott gyorsan.

 A konyhába várta egy finom reggeli. Ami palacsinta volt. Nagyon ízlet neki. Pedig az apja nem szakács művész. Megette és rohant. Fél úton eszébe jutott, hogy otthon maradt az órája. Gyorsan visszarohant. Ezután tízezerrel rohant a suliba.

 A suli előtt két legjobb barátnője Cleo és Emma várta. Meg a fiú barátja Lewis. Persze a meg a pasija Zane.

- Rikki pont időbe érkeztél. Már azt hittük elkésel, mint tegnap meg azelőtt-mondta Cleo.

- Egyébként nektek is szia. Azért késtem, mert fürödtem és elég nehéz volt kikászálodni az ágyból.

- Most ezt megbocsátjuk - mondta Zane.

- Nézzétek ott jön Charlotte - mondta Lewis.

- Ne törödjünk vele. Azután amit művelt.

- Igazad van Rikki - mondta Emma.

 Charlotte levegőnek nézte a lányokat és Zane-t. Lewis-ba még mindig bele volt esve.

 Charlotte egy csattal fogta össze hátul hosszú vörös hajat. Hát a hajához képest a ruhái jók voltak. A haja egyébként nagyon kocós. Egy rózsaszín toppot vett föl meg egy farmer szoknyát. Hozzá illő szandállal.

 Elhaladt melletük a művész lány.

- Húú elment - mondta Rikki.

- Ezt hallottam - kiáltotta Charlotte.

 Ezt hallotta.

 Becsöngettek.

 Az iskola kész rémálom volt. A lányok négy dolgozatot írtak. Egyetlen nap. Először földrajzból, majd matekból, azután biológiából és irodalomból.

- Ja, Rikki!

- Igen Lewis?

- Királyul nézel ki.

- Mi van Lewis Rikki kell?

- Kösz Zane nem. Nekem már van barátnőm. Számomra ő a legszebb.

- Rendes vagy Lewis - mondta Emma.

- Egyébként mi van Ash-el Em?

- Máma lóversenyre ment. És csak holnap ér haza. Kár pedig elmentem volna fagyizni vele. A teliholdba gyönyörű lenne.

- Igazad van Emma. Csak kár, hogy telihold még babonássá tehet minket.

- Ne aggódj Cleo. Már nem kell félnünk.

- Kösz Rikki.

 A lányok és a fiúk elbúcsúztak egymástól.

 Rikki hazamenet találkozott egy hozzá hasonló göndör szőke hajú nővel. Nagyon ismerős volt számára. Nem agyalt rajta útközben. Az agyát a dolgozatok lefárasztották.

 Otthon.

- Szia, Rikki!

- Szia, apa!

- Mi volt máma az iskolába?

- Semmi különös. Csak négy dolgozatot írtunk.

- Az nem olyan jó. Hogy sikerültek.

- Nem tudom.

- Kicsim találkoztál valami idegen nővel útközben?

- Igen. De honnan tudod?

- Csak tippeltem.

- Apa te ismered azt a nőt?

- Igen.

- Ki volt?

- Egy régi ismerősöm.

- Apa. Őszintén.

- Na jó. Az édesanyád volt itt.

- Ennyi év után? Mit akart?

- Téged, hogy menj vele Sydney-be és maradj is ott. Nála. Valami örökséggel is akar megbízni. De mondtam neki Rikki nem akarna elmenni. Ő azt mondta van bírósági végzése. Így vele kell menned.

- Én nem akarok. Itt akarok maradni.

- De van valami amit mondott, ha segítesz neki valamibe nem visz el.

- Mikor jön vissza?

- Egy óra múlva.

 Rikki ezután berohant a szobájába. Becsukta az ajtót. Sírni kezdett.

 ,,Itt kellene hagynom Cleo-t, Emmát, Lewis-t és Zane-t. Én nem akarok menni. Valamit tennem kell. Hívnom kell a lányokat.”

 Felhívta őket és találkozott beszéltek meg a Maiko Szigetnél. Természetesen a fiúk is mentek.

- Mi a baj Rikki? Olyan feldúlt voltál a telefonba - mondta Cleo.

- Lehet, hogy el kell mennem innen.

- Miért? Megint pénz szűkébe vagytok? – kérdezte Lewis.

- Nem anyám visszatért és magával akar vinni Sydny-be.

- NEEEEEE!!!!! – kiáltották.

- Nem vihet el. Akkor mi lesz a titkunkkal – mondta Cleo.

- Elvihet. Mert birósági végzése van.

- Valamit tenünkkel – mondta Zane.

- Igazad van – mondta Lewis.

- Egy óra múlva nálunk lesz.

- Akkor gyorsan hozzátok – mondta Emma.

 Rikkiéknél.

 Itt van Cleo, Emma, Rikki, Lewis és Zane. Meg Mr. Chadwick.

 Egy nő érkezett meg. Egy kislánnyal meg egy kis sráccal.

- Szia, Rikki! – mondta a jól öltözött nő.

- Jó napot kívánok! – köszönt.

- Meg se ismered saját édesanyádat?

-  De. Csak szólok nem megyek. Itt maradok. Nem érdekel Sydney se más hely. Ez az otthonom.

- Jó. Bekaptad a csalit. Ugyanis nem viszünk el.

 Kérdőn nézet mindenki egymásra.

- Az apád se tudja. Ide költözünk a gyerekekkel és a mostoha apáddal.

- Tényleg?

- Igen. Hogy közelebb legyek hozzád. Hisz te mindig a lányom maradsz.

- Jó.

- Tudom neked furcsa. De hát régen láttuk egymást. Mióta apáddal elváltunk. Igaz Benny? Így azért több időt tölthetünk egymással.

- Jó. Azért anya hiányoztál. De akkor se mennék el.

- Na jó. Bemutatom a kis tesóid. Cariba Tonkin és Michel Tonkin.

- Sziasztok!

- Szia nővér!

- Na mi megyünk. Mert vár minket a fogorvos. Ja, van még fél óránk. És kik ezek a jól öltözött tinik.

- A barátaim. Cleo Sertori, Emma Gilbert a két legjobb barátnőm. Ő Lewis McGartney a fiúbarátom. És ő a szerelmem Zane Benett.

- Gilbert nevet ismerem. Gondolom apád üzletember. Kedves Emma. A Benett nevet ismerem. Hisz híres azért. Na mi megyünk. Köszönöm, hogy eljöhettem és bocsánat a félre vezetésért. Majd még benézünk.

 Egy cetlit adott Rikkinek.

- Ez a címünk. Ezen meg elérhetsz minket.

- Jó szia anya.

 És Rikki anyja elment.

- Azért örülök. Legalább a két szülőm megvan. Na lányok és fiúk megyünk úszni – kérdezte Rikki.

- Naná! – mondták.

 Mentek az óceánba be. Persze a fiúk búvárruhába. Aztán úsztak egy jót. A lányok nagyon boldogok.

Vége!